"Önmagammal kell összhangban lennem"
Halasi Zoltán Megváltás vég nélkül című kötetéről
Önmagunkkal összhangban lenni vég nélküli feladat, az író ember számára motiváció és megváltáskeresés, mert mi más is lehetne az alkotás folyamata. A címként használt idézet egy Halasi Zoltánnal készült interjúban hangzott el, amit Ménesi Gábor készített 2022-ben, és a Kortárs Online felületén jelent meg.
A Megváltás vég nélkül olyan válogatás, aminek szerkesztése nem a versek születésének időrendjét követi. A tematikus elrendezés újragondolásra, újraértelmezésre, a válogatás az életmű áttekintésére ad lehetőséget. A kötet nyolc ciklusából a folyamatos műfordításoknak is köszönhetően széles irodalmi látókörrel rendelkező, művelt alkotószemélyiséget ismerhetünk meg. Halasi összetett rendszerekben, korszakokban gondolkodik, helyszínek, kulturális értékek egymás mellé helyezésével, átlátásával alkot. Megfér egymás mellett a személyes emlék, az egyetemes történelem, a szerelmi kapcsolat fény- és árnyoldala, az utazás és rácsodálkozás a műalkotásokra. A költő, író, műfordító nem ámítja olvasóit, nem ígéri verseinek könnyű értelmezését. Tudatosan törekszik a töménységre és sokrétűségre, engem többször kell elolvasni, hogy átmenjek, vallja.
A Középkor-ciklus a legnehezebben értelmezhető, vérbeli gondolati költészet. Verseinek megértéséhez történelmi és egyháztörténeti ismeretekre támaszkodhatunk, valamint Halasi jegyzeteire. A katolikus egyház és a középkori társadalom hierarchikus felépítésének kialakulását, a pápa tévedhetetlenségének, megválasztásának hamisságát, a leplezett bűnöket, megvesztegetéseket fejti fel az író. Ez a középkori tabló III. Henrik koronázásával kezdődik, a lovagkor és a keresztes háborúk visszásságaival, a szentföldi rablással, öldökléssel folytatódik, ami mentén kezd kialakulni a zsidósággal szembeni ellenérzés. A megfigyelői, leíró pozíción túl erkölcsi ítélet is elhangzik.
„Míg itt: ármány, csalás, méreg. Ligák, pártok, határoltság.” (87.)
„Ki ülhet törvényt a Szentatya felett?
Állhat-e nála világi hatalom feljebb?
Volt-e olyan, hogy a római egyház tévedett?” (90.)
A Pénzben megfigyelhetjük a költő gondolati építkezésének módszerét. Tömör utalások szintjén kapcsolja a fizetési eszközt az ügyeskedő ókori görögökhöz, Thalészhesz, Themisztoklészhez. Máté evangéliuma tálentumokról szóló példázata Halasi jegyzete szerint legalizálja a pénz okos használatát. Mivel a bibliai példázatok nem szó szerint értendők és értelmezhetők, vitatkozva a szerzővel, a tálentum inkább adottságaink szimbóluma. A magvető példázatához hasonlóan saját felelősségünk, hogyan élünk ajándékba kapott képességeinkkel. A mammon sötét arca babonákhoz, hiedelmekhez, erőszakhoz kapcsolódik, ezeket fel is sorolja a költő, de az elnyomás és visszaélés eszközeként is megjelenik.
„Terményhányad, kézirobot, első éjszaka joga,
lovaskatona állítás, ostromzár, bárói cím:
(…)
Megváltás a megváltottak világában, új kereszt” (103.)
Az már az olvasó feladata, hogy értelmezése során milyen párhuzamokat talál jelenünk fogyasztói társadalmában vagy személyes életében a pénz szerepét illetően.
„hiszünk benne, mint magunkban, mindegy, igaz vagy hamis” (102.)
Az önálló kötetként is ezt a címet viselő Bella Italia-ciklus, hasonlóan a Középkorhoz, művészeti, történelmi ismeretekkel telített, pedig a cím és alcím (Nászút 1980) szerint szerelmes útleírást feltételezünk, miközben a költőt és N.-t követjük 1980-as nászútjukon. A szerelem azonban ellentétekkel terhelt, N. határozza meg, mit nézzenek meg.
A San Gimignanóban a város névadójának története, Firenzével folytatott hatalmi harca és Dante követi megjelenése mellett N. és Szent Fina életepizódjai is egymásra vetítődnek, egymást kiegészítve értelmezhetők. Itt is a költő jegyzetei adhatnak útmutatást, hogy kibogozhassuk, mely mondatok tartoznak N.-hez, melyek Szent Finához.
Az Indulás, Taormina, Palestrina, Róma, Firenze II. az utazás és Itália gazdag művészeti kincseinek felidézésén túl feltárja a lírai én és N. kapcsolatának árnyoldalait. A festőnő megnyilvánulásai egy traumákkal küzdő, nehezen alkalmazkodó, tehetségében kételkedő, ezért lelki egyensúlyát vesztő embert mutatnak. A költő mint társ érzelmi reakcióit is megfigyelhetjük. A megszólaló a kedveséhez alkalmazkodó kísérő szerepét tölti be a versekben, ez már az Indulásban kiderül.
„mi is leginkább Szerb Antalt követtük,
illetőleg én N. nyomában jártam
(…)
csupa pittore, maestro, bildungsbürger” (123.)
Firenzében nem a San Miniato al Montét látogatják meg, ahogy azt a költő szeretné, hanem a San Marcót. A Palestrinában N. egykori udvarlója is megjelenik, a férjben pedig feltámad a féltékenység. A Taormina sorai N. költészettel szembeni ellenérzésének kategorikus kijelentésével kezdődnek, mintha a művészeti ágak egymás értését kizárnák, és nem kiegészítenék.
„Ne gyere nekem mindig a szavakkal,
ez olyan irodalmi handabanda,
a színeket nem érted, az is egy nyelv” (132.)
Ebben a ciklusban a tudós poéta szokatlan módon rést nyit a magánszféráján.
Az Ébredés előtt, Az Isten passzusa, a Mesél a lift ciklusok Halasi Zoltánt mint a társadalmi problémákra érzékeny embert mutatják meg. Pontos rajzot kapunk a perifériára szorult családokról, reményvesztett fiatalokról.
Az Ébredés előtt négy versében a szövegek áradása, az emlékképek kontroll nélküli felbukása az álom és ébrenlét határán működő tudatos és tudattalan működését, összekeveredését követi. A Szembeszéd a költő fiatalkorának egy állomása, akkoriban beteghordóként dolgozott. A történetet a rábízott beteg néni meséli el. A lendületes prózaversben figyelemre méltó, ahogyan a költő eszköztárát működteti ahhoz, hogy bemutassa az agyvérzéses ember gondolattáncát. Közben a szocializmus közegészségügyének állapotára is felfigyelünk. Az Ébredés előtt-ben, ami egyben cikluscím is, a gorbacsovi alkoholtilalmi időszakba térünk vissza. Egy bolti életképen és a szereplők párbeszédén keresztül jellemrajzot kapunk az eladólányokról, a munkásokról és a zavaros idők visszásságairól.
„Villogni kezdett a „Darálóba nyúlni tilos!” felirat, a panaszkönyv
lapjai közt az indigó csücske s a fontos előre-pecsété.
Senki se írt bele, vagy ha igen, azonnal újra cserélték.” (31.)
Az Isten passzusa egy kedves, humoros családi történet feldolgozása, de a szereplők Uránosz, Zeusz, Kronosz, Kronidész, Gaia alakját öltik magukra. Halasi túl akar lépni az alanyi költő konkrét megjelenésén, ezért a családi kapcsolatrendszert archetipizálja.
A Mesél a lift versei szociológiai karcolatok. Látjuk a hivatalban robotoló, jellegtelen adóellenőrt (Örökballon), az erőszakos, feleségét bántalmazó férjet, a romboló kapcsolatból kilépni képtelen feleséget és a családi traumáktól fuldokló, drogos fiút (Alagsor), a műveletlen, erőszakra nevelő harcművészt (Önépítés). A párbeszédekben, monológokban gondosan kiválasztott, az adott rétegre jellemző kifejezésekkel, kificamított szavakkal találkozunk.
Erőszakra utalók: mikor reccsent a csuklód, a fejedet a kredenc üvegébe, és ahogy sivalkodsz az ágy négy lábához kötözött tagokkal. (49-50.)
Műveletlenséget kifejezők: csak ne légy sportituált, a belső nénje híd lett, olyankor megszűnik a travigáció. (53.)
A Fokok és fordulók alcíme A lift monológja, ez a lift pedig azonosítható a költővel. Filozófiai kérdések merülnek fel, önmeghatározás, egyén és környezet dinamikája, a viszonylagos szabadság lehetősége.
„Korlátok közt magam korláttalan
fogom fel ami rám esik:
jöhet boldog-boldogtalan” (45.)
„Jelentek földet és eget,
ahány szint, annyi horizontot.
Szükségszerű és véletlen köszön
egymásnak bennem, bosszú, kegy:
folyton másokba ütközöm,
csak én maradok ugyanegy.” (46.)
E sorokat olvasva Babits verse jut eszünkbe, A lírikus epilógja, amiben az önmeghatározás filozófiai kérdéseivel foglalkozik.
A Megváltás vég nélkül válogatott verseinek olvasása után a babitsi költészetesztétikát tisztelő poeta doctus áll előttünk. Néhány ciklus verseit valóban többször kell elolvasni ahhoz, hogy megértsük gazdag történelmi, művészeti utalásaikat. Ezek azonban nem öncélúak, mert szorosan kapcsolódnak a feldolgozott témákhoz, a vers történéséhez, vagy éppen egy olyan eszközhöz kialakulását követik, mint a pénz. Rajtunk, olvasókon múlik, hogy csak a versekre támaszkodunk-e, vagy igénybe vesszük a jegyzeteket, esetleg a Google keresőt. Halasi érdeklődése sokirányú, költészetének tematikája sokrétű. Pontos megfigyelő, látja, és mint egy szociológus meg is tudja rajzolni a különféle társadalmi csoportok lényeges jellemzőit. Életképeiben az idősebbek viszontláthatják, a fiatalabbak pedig megismerhetik a szocializmus, gulyáskommunizmus és a rendszerváltás visszás jelenségeit. Olvass és művelődj, mondanám mindazoknak, akik kézbe veszik Halasi Zoltán kötetét, a Megváltás vég nélkül-t.
Halasi Zoltán: Megváltás vég nélkül – Válogatott versek, Kalligram Kiadó, 2024, 263 oldal, 3999 Ft
Szentirmai Mária, Litera, 2025. április 23.
