Preisich Gábor: Budapest városépítésének története. Buda visszavételétől a II. világháború végéig
Polgártársam, mondd, jártál-e ki Budáról mint kőműves, amikor a Széna tér helyén még homokbánya ásított és a Mechwart-ligetben téglaégető kéménye füstölt, toporzékoltál-e mint telektulajdonos vállalkozó, amikor a Koronaőr (ma Kosciuskó Tádé) utcán botanikus kert akadályozta az építkezést, facsarta-e az orrod, szervitarendi apácáét a Gránátos-kaszárnya oldalán (a Sütő utcai templom háta mögött) sorakozó nyilvános árnyékszékek bűze, temették-e valamely német ajkú ősödet a városfaltól északra abba a temetőbe, amelyből Schilson kamarai adminisztrátor (ma úgy mondanánk, városi főépítész) szorgalmazására Új Vásártér lett (ma Erzsébet tér), őrjöngtél-e az állathecces amfiteátrumban (ahol most a Bazilika áll), ültettek-e Téged mint eperfát a Városligetbe, hogy a megszőtt gubó fonalát a "Valero" selyemgyárban ugyancsak Te sződd meg nagyságos gróf Mayláth helytartótanácsi elnök hitvese számára kabátba bélésnek a száz szövőnő egyikeként, érezted-e magadon mint fényes planéta a Várpalota csillagdája (ez meredt a mostani vári kupola helyén) asztronómusának fürkész tekintetét, gyulladtál-e ki mint vízivárosi fakémény, égtél-e mint kocsmai falépcső a Tabánban (mely nevét a topán-, vagyis papucskészítő rácoktól nyerte), mosott-e el a Duna árja Téged mint "suburbiumi" agyagfalat, ültél-e a Szépészeti Bizottságban Pollack Mihály jobbján, raktál-e ki török gyapotot ott, ahol most a Vigadó hajóállomás áll, álltál-e csűrként, raktárként mint lebontandó dzsámi, és voltál-e oly néptelen, mint egy város pestis után?
És mindez csak a kezdet, a XVIII. század. De Preisich bácsi folytatja Budapest meséjét. Csodás kézikönyv: szembarát tördelés, regényszerű szöveg, számtalan korhű térkép, megvalósult és meg nem valósult terv. A genius loci gyönyörködik önmagában.
Terc Kiadó, 2004, 379 oldal, 9800 Ft
